Dr.Szegedi László
https://drszegedilaszlo.blog.hu/atom
blfr5@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://drszegedilaszlo.blog.hu/2012/01/17/program_ii_resz
Program II.rész
2012-01-17T09:43:53+01:00
2012-01-17T09:43:53+01:00
dr.laszlo.szegedi
https://blog.hu/user/569974
<p> <b style="font-size: 13pt; ">Foglalkoztatáspolitika</b></p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Az országok gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP mértékével szokás kifejezni, összehasonlítani. Az egy főre jutó GDP növelése tehát egyike a legfontosabb célkitűzéseknek. A GDP növekedése ugyanakkor közvetlen kapcsolatban kell álljon a foglalkoztatáspolitika egészével, a munkaerő és a munkaerőpiac hatékonyságával, a foglalkoztatottság szintjével.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm; ">A rendszerváltást követő kormányok gazdaságpolitikája nem tartott egyensúlyt e két tényező között, a produktivitás javulását nagyrészt azzal érték el, hogy az alacsony képzettségű, vagy képzetlen, s ezért alacsony termelékenységű csoportokat kirekesztették a munkaerőpiacról, s ezzel csökkentették a foglalkoztatottak számát, majd ezzel ellentétben, a másik végletbe esve, a foglalkoztatottság bővülését a produktivitás kárára érték el. A gazdaságpolitika hosszú távú célja a globalizált versenyben és a nemzetközi integrációban való részvételre való alkalmasság elérése. A tudásalapú gazdasági ágak erősítése tehát kulcsfontosságú, ugyanakkor a rövid távú foglalkoztatáspolitika célok elérése szempontjából szerepük semleges. A foglalkoztatási stratégia kulcskérdése: hogyan és miképpen lehet (és kell) összehangolni a munkaerő termelékenységének és képzettségi szintjének növelésével kapcsolatos hosszú távú célokat a már rövidtávon is sürgető foglalkoztatás-bővítési lehetőségekkel. Az államnak a munkaerőpiac problémáit, zavarait nem közvetlen állami eszközökkel kell megoldani és behelyettesíteni, az államnak nem a piacok helyét kell elfoglalni és kitölteni, hanem a pénzügyi, gazdasági, jogi szabályozás és állami felügyelet eszközeivel kell – és egyben szükséges - befolyást gyakorolni a munkaerőpiacra.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Kiemelt jelentősége van a megfelelő gazdasági klíma és környezet kialakításának, s ennek eszközei nem kizárólag a gazdaságpolitika keretein belül találhatóak. A jól működő oktatási és egészségügyi rendszer épp oly fontos a gazdaság egésze számára, mint a legkorszerűbb technológiák alkalmazása. Nem lehet a társadalom egy egy szeletét kiragadva, önállóan szemlélni és arra programokat alkotni. Ez a fajta szemlélet eltorzítja az egész társadalmat. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy például a pályakezdő orvosok bérének rendkívül sürgetővé vált rendezése önmagában nem megoldható, arra egy egységes bérreform keretében kerülhet csak sor, hiszen egy elszigetelt megállapodás újabb és újabb foglalkozási csoportokat ösztönözne arra, hogy „soron kívül” bérrendezést kérjenek. Egy az orvosokéhoz hasonló fellépés pl. az óvónők köreiben ugyan olyan problémákat okozna a gazdaság egészében, mint bármely más foglalkozási csoporté. A gazdasági környezet erősítése, fejlesztése és ezzel egyidejűleg a rövid távú foglalkoztatási célok szempontjából kiemelt jelentősége van a rugalmas foglalkoztatási formákat adaptálni képes mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének. A kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, vendéglátás, idegenforgalom; a háztartási, gondozási és egyéb személyi szolgáltatások; az infrastrukturális fejlesztések területén működő vállalkozások, ezen belül is a helyi és regionális szintű önkormányzatok által alapított, a magántőke bevonására is alkalmas, a helyi, regionális fejlesztési igények kielégítésére létrehozott, akár határozott időre, a konkrét feladatok ellátására alapított társaságok kulcsfontosságú szerepet játszanak a foglalkoztatás bővítésében.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A lakosság egészén belül hosszú évek óta csökken az aktív (foglalkoztatható) népesség-csoportok aránya. Ez a folyamat a gazdaság bővülésével vagy csökkenésével nem mindig volt összhangban. A várható élettartam növekedése, a születések számának csökkenése valamint az oktatásban, képzésben, átképzésben résztvevők számának folyamatos emelkedése, illetve az utóbbi időszakban egyre erősebb külföldi munkavállalás egyaránt oka a folyamatnak. Az inaktív társadalmi csoportok életszínvonalának legalább a jelenlegi szinten tartása egyre erősödő nyomást jelent az aktív korosztályok foglalkoztatási arányainak javítására már rövidtávon is. Az aktivitási ráta alakulása közvetlenül hat az államháztartás alakulására. A foglalkoztatottak adóik és járulékaik révén bevételt jelentenek az államháztartás számára, míg az inaktív népesség bármilyen formában történő ellátása (iskoláztatás, munkanélküli ellátás, anyasági ellátás, nyugdíjak, segélyek, stb.) szükségképpen kiadási tételként jelennek meg az államháztartás egyenlegében. A költségvetés egyensúlyának fenntartása iránti igény azonban nem jelentheti azt, hogy ezen társadalmi csoportok életkörülményeinek fenntartása kevésbé fontos lenne.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A foglalkoztatás bővítése rövid távon azon aktív korosztályok munkaerő-piacra történő bevonása révén érhető el, akik elvileg (koruk alapján) dolgozhatnának, ám nem dolgoznak. Ezen csoportok többsége az ország legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű, a munkaerő-piacokról tartósan kiszorult csoportjai. Általánosságban jellemző e csoportokra az alacsony iskolai- és szakképzettség, s körükben felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű településeken-térségekben lakók, a nők, a valamilyen testi vagy mentális fogyatékossággal élők. Miután e csoportok (zömmel) alacsony munkaerő-piaci értékekkel jellemezhetőek, ezért számukra valamilyen alacsony bérű, gyakran részmunkaidős és más atipikus munkavégzési forma jelenthet alternatívát jelenlegi helyzetükhöz képest. E körben jelentős fegyver lehet a minimálbér emelése és mindazon eszközök, amelyek a szociális ellátás különböző formáin belül támogatják, ösztönzik a munkaerőpiacra való visszatérést. Kulcsfontosságú szerepe van azon eszközöknek, amelyek a munkaadók részére jelentenek ösztönzést az alacsony végzettségű, munkaerő-csoportok foglalkoztatására. A munkáltatók ösztönzése döntően a bérek jelenlegi magas elvonási kulcsainak drasztikus csökkentése révén valósítható meg. Ennek legfontosabb eszközei a minimálbér további emelésével párhuzamosan az alkalmazotti adókedvezmény mértékének növelése, a TB járulék mértékének csökkentése, a munkaadók közcélú, jóléti tevékenységének ösztönzése lehet.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Növekvő számban vannak jelen azonban a munkaerőpiacon olyanok, akik képzettek, de képzettségük és gyakran életkoruk is hátrányt jelent az elhelyezkedés során. E csoportokhoz tartoznak elsősorban a pályakezdő diplomások, a 45 év feletti diplomások, különösen a 45 év feletti diplomás nők. Az ő körükben elsősorban a képzettségüknek megfelelő munkahely és a képzettségüknek megfelelő munkabér hiánya okozza a legnagyobb gondot. Potenciálisan növekvő veszélyt jelent, hogy az uniós csatlakozást követően egész szakmacsoportok (ápolónők, orvosok, szakképzett munkások, stb.) távoznak és távozhatnak a magyar munkaerőpiacról a rendkívül alacsony bérek miatt és ez a munkaerőpiacot körülvevő infrastrukturális környezet gyors és drámai meggyengüléséhez és ezen keresztül a versenyképesség csökkenéséhez vezethet.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Vannak olyan foglalkoztatási csoportok, melyeknek munkaerőpiaci megtartása létfontosságú. Ez azonban nem jelenthe egyedi megoldásokat, hiszen valamennyi foglalkoztatási csoport egyaránt fontos (még a Horn Gyula által emlegetett, azóta minden bizonnyal végzett 100 filozófus is). A kialakult helyzet csak a bérek és jövedelmek vásárlóerejének drasztikus emelésével oldható meg. Ennek eszközei a diplomás minimálbér emelése, a személyi jövedelemadó sávjainak széthúzása, a bérek és jövedelmek vásárlóerejének növelése és az uniós átlaghoz való közelítése, a forint erősítése és az infláció leszorítása lehet. A társadalom működésének szempontjából kiemelten fontos csoportok foglalkoztatását szubvencionálni kell (pl. a foglalkoztatás közterheinek részleges átvállalásával).</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Nem kerülhető meg ugyanakkor az, hogy mindehhez szükség van a közigazgatás teljes átszervezésére, az ezen a területen folyó pazarlás megszüntetésére, a központi költségvetés hiányának radikális csökkentésére, a központi költségvetés újraelosztó szerepének gyengítésére. Mindezek együttesen azt jelentik, hogy a foglalkoztatáspolitika csak a monetáris politika, a gazdaságpolitika és a hatékonyan működő, olcsó közigazgatás együttműködése mellett töltheti be a neki szánt szerepet.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A foglalkoztatáspolitikát jelenleg a közvetlen -és központi- állami szerepvállalás jellemzi. Ezt át kell, hogy vegye a helyi és regionális önkormányzatok szerepvállalására és a piaci hatások adaptálására törekvő szemlélet. Kiemelten fontos, hogy a foglalkoztatáspolitikai programok körében a támogatott programok produktívak legyenek abban az értelemben, hogy valakik számára, különösen helyi és regionális szinten értékkel bíró szolgáltatásokat hozzanak létre. A rendszerváltást követő kormányok állami szociális feladatként tekintenek a foglalkoztatáspolitikai programokra a tényleges regionális és helyi problémák feltárása és megoldása helyett, mintegy szimulálva és helyettesítve a munkaerőpiacokat. A fejlesztési források jelentős részét a közigazgatás önmagára költi el. Az etatista szemlélet nem alkalmas a munkaerőpiaci problémák térbeli és strukturális különbözőségeinek figyelembe vételére. Az egyes régiók eltérő fejlettsége és földrajzi elhelyezkedése eltérő problémák kezelését igényli, eltérő módszerekkel. A foglalkoztatás politika legtöbb területének központosítása felesleges és káros.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Elengedhetetlen a munkáltatókkal való kölcsönös előnyök keresésére, az érdekeltségeket figyelembe vevő együttműködési formák erősítésére irányuló szemlélet. A foglalkoztatáspolitikai támogatások területi és személyi célcsoportjainak, támogatottjainak, valamint a támogatási mértékek meghatározásakor törekedni kell a foglalkoztatás szintjének fenntarthatóságára. Mindez feltételezi az önkormányzatok, a munkaügyi központok és a támogatottak között létrejött szerződések pénzügyi és szakmai átláthatóságának, ellenőrizhetőségének erősítését is. Ennek legfontosabb eszköze a nyílt pályáztatás, legfontosabb ellenőre pedig maga a nyilvánosság kell legyen.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Az adórendszeren keresztül rövid távon is bevezethetőek azok az ösztönző rendszerek, amelyek a munkaadókat érdekeltté teszik a foglalkoztatáspolitika közösségi céljaival harmonizáló befektetésekre, elsősorban a munkához kapcsolódó képzések finanszírozására, befogadására, a mobilitás költségeinek részleges átvállalására. A rövid és hosszú távú foglalkoztatás-bővítési célok szempontjából egyaránt a legfontosabb kérdés a munkaerőpiac mobilitásának megteremtése. A munkaerőpiac mobilitása igen jelentős hatással bír többek között az ingatlanpiac működésére is.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F17%2Fprogram_ii_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F17%2Fprogram_ii_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F17%2Fprogram_ii_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Program II.rész"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://drszegedilaszlo.blog.hu/2012/01/17/program_ii_resz#comments"><img class="item_ctp" src="https://drszegedilaszlo.blog.hu/rss/image/post/id/3569653" border="0" /></a><br /></p>
gazdaság
orvos
önkormányzat
állam
munkanélküliség
bér
foglalkoztatás
régió
0
Dr.Szegedi László
https://drszegedilaszlo.blog.hu
https://drszegedilaszlo.blog.hu/2012/01/13/3_tyukhusleves
3. Tyúkhúsleves
2012-01-13T14:30:00+01:00
2012-01-13T14:30:00+01:00
dr.laszlo.szegedi
https://blog.hu/user/569974
<p> IV. Henrik francia király az anekdota szerint azt szerette volna, ha vasárnaponként egy tyúk főhetne minden francia fazekában. Közvélemény kutatási adatok nem igen maradtak fent azokból az időkből, így nem tudjuk mennyiben teljesültek a király álmai. Az anekdota maga azonban szolgál egy megszívlelendő tanulsággal. Ez a tanulság a köz jóléte.</p><p>Nem tudjuk azt sem, voltak-e olyasféle hátsó szándékai IV. Henriknek, mint az e tekintetben sokkal praktikusabban gondolkodó Mária Teréziának, aki talán tyúkokról is beszélt, de sokkal inkább a juhokról való elmélkedése ismerős mindenki számára, miszerint ha gyapjukat szeretnénk, akkor bizony etetni kell őket. Úgy tűnik azonban, a fenti példák mégsem ismerősek mindenki számára, vagy ha igen, akkor nem érti őket.</p><p>Legyünk mi magunk szerények, elvégre királyok sem vagyunk, s talán még parlamenti képviselők sem leszünk soha, így - elnézést kérve minden vidéken lakó kedves polgártársunktól - pusztán azt kívánjuk, hogy minden budapesti háztartásban egy tyúk főjön a fazekakban. S akkor most kezdjünk el számolni. Budapesten kb. 800.000 háztartás van, egy átlagos piaci tyúk kb. 1200,- Ft-ba kerül. Ez 52 hét alatt összesen kb. 50 milliárd Ft-ot jelent. 50.000.000.000 forint, ami a vevőktől a kiskereskedőhöz, majd azokon keresztül a nagykereskedőkhöz, a piacfelügyeletre, a baromfitenyésztőkhöz, a takarmánytermelőkhöz és így tovább, és így tovább jut el. No meg azokhoz a szállítókhoz, akik az árut az egyik helyről a másikra viszik, a benzinkutakhoz, ahol üzemanyagot vesznek, az autókereskedőhöz, ahol a szállítóeszközt vették, a bankhoz, amely a lízinget finanszírozta. A sor végtelenül folytatható, de csak akkor, ha a budapesti háztartásoknak futja a hétvégi tyúkra. Ez háztartásonként havi kb. 5000 forintot jelent. A háztartások döntő többsége ennél többet vesztett az adójóváírások megszüntetésével, így ez a pénz már nem élénkít semmilyen gazdaságot, sem a budapesti piacon, sem a kisvárdai baromfitermelőnél.</p><p>Matolcsy György, jobbik esetben, csak a tanmesét nem érti. </p><p> </p><p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2F3_tyukhusleves%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2F3_tyukhusleves%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2F3_tyukhusleves%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=3. Tyúkhúsleves"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://drszegedilaszlo.blog.hu/2012/01/13/3_tyukhusleves#comments"><img class="item_ctp" src="https://drszegedilaszlo.blog.hu/rss/image/post/id/3542762" border="0" /></a><br /></p>
gazdaság
piac
társadalom
adó
matolcsy
1
2014-08-29 11:51:31
Dr.Szegedi László
https://drszegedilaszlo.blog.hu
https://drszegedilaszlo.blog.hu/2012/01/13/program_i_resz
Program I. rész
2012-01-13T14:03:15+01:00
2012-01-13T14:03:15+01:00
dr.laszlo.szegedi
https://blog.hu/user/569974
<p> <b style="font-size: medium; ">Társadalmi és Gazdasági Program Alapvetések</b></p><p style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A társadalmi jólét alapfeltétele a gazdaság jó működése. A gazdaság növekedése általában a termelés növekedésével, új munkahelyek keletkezésével jár. Jól megválasztott és stabil adópolitikával az adórendszer nem gátja, hanem katalizátora a gazdaság fejlődésének. A gazdaság fejlődése egyben a gazdasági környezet (infrastruktúra, oktatás, kultúra, egészségügy, stb.) fejlődését is jelenti, a két folyamat nem választható szét tartósan egymástól. Egyaránt versenyképessé kell tenni a gazdaságot és az azt körülvevő gazdasági környezetet.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A rendszerváltás óta eltelt időszak egymást követő kormányai ezt a feladatot nem tudták megoldani. Magyarország mára 4 millió szegény országává vált, s elvesztette hajdani vezető szerepét a régióban. Az ország lakosságának jelentős része ma sokkal rosszabb helyzetben van, mint 20 évvel ezelőtt és soha nem tapasztalt mértékű szakadék tátong a szegények tömegei és a vagyonosok szűk rétege között. A hihetetlen méretűre nőtt társadalmi egyenlőtlenségek leginkább a harmadik világ fejlődő országaira emlékeztetnek. Az egymást váltó pártok és kormányok –ideológiájuktól függetlenül - gyakorlatilag semmi sem tettek ezen különbségek kialakulása ellen, sőt számos intézkedésükkel még fokozták is ezeket a különbségeket. Az, hogy a magyar társadalom ma egy harmadik világbéli társadalom képét mutatja, valamennyi rendszerváltó párt és valamennyi eddigi kormány felelőssége. Ez az állapot az ő szűklátókörű és haszonleső politikájuk eredménye s e tekintetben nincs különbség közöttük.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Magyarországon a GDP és a gazdaság hatékonyságának növekedése nem járt együtt az anyagi, a szociális és a kulturális jólét hasonló arányú növekedésével. A magyar gazdaságot körülvevő politikai és közhatalmi intézményrendszer alkalmatlannak bizonyult a feladatra épp ezért radikális és azonnali átalakításra szorul. Át kell alakítani a gazdaság működésének feltételrendszerét, a politikai rendszer felépítésétől kezdve, az egészségügyön át az oktatásig, a központi hatalmi szervektől az önkormányzatokig. Ki kell találnunk milyen legyen Magyarország a XXI. században, ki kell találnunk, hogyan szeretnénk mi magunk élni, s milyen országot szeretnénk gyermekeinkre és unokáinkra hátrahagyni.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A mai magyar gazdaság nem szolgálja az ország polgárainak fejlődését. A kaotikusra és sok elemében vitathatóra sikeredett privatizáció, a külföldi befektetőknek nyújtott, az EU által is kifogásolt adókedvezmények, a hazai vállalkozások megerősödését szolgáló intézkedések és a piacvédelem szinte teljes hiánya megakadályozta egy erős kis- és középvállalkozói réteg kialakulását, s ennek hiányában az ország polgári átalakulását, az újrapolgárosodás folyamatát. A meglévő közép- és nagyvállalkozói réteg döntően az egyes politikai pártokhoz kapcsolódó klientúrából áll, s jelentős részük az állami megrendelések és a laza pénzügyi szabályozás nélkül valójában versenyképtelen.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A magyar gazdaság ma kétpólusú, egyrészt a külföldi befektetések által ösztönzött, alapvetően exportra termelő, sikeresnek mondható nagyvállalatokra és egy máról holnapra élő, a hazai piacra termelő, vagy az előbbi szektornak bedolgozóként termelő, döntően minimálbérért s gyakran feketén foglalkoztató, leginkább talán „szürkegazdaságnak” nevezhető részből áll. A hol innen, hol onnan adaptált gazdaságpolitikai elképzelések, a hosszú távú elképzelések szinte teljes hiánya, az egymást váltó pártok és kormányok politikai rablógazdálkodása szétzilálta a társadalmat és az gazdaság egészsége fejlődésének gátjává vált. Az óriásira duzzasztott közigazgatási szféra, a túlzott állami beavatkozás folyamatosan jelentős forrásokat von el a társadalom egészétől s indokolatlan presztízsberuházásokra, jobb esetben pazarló infrastruktúrára költi az ország fejlesztési forrásait (lásd például autópálya alagutak és völgyhíd, 4-es metró). Hihetetlen méreteket öltött a korrupció, a közpénzek elköltésének ma gyakorlatilag semmilyen működőképes intézményi korlátja nincs, az ezzel kapcsolatos eljárások véletlenszerűen indulnak és kiszámíthatatlanul, többnyire következmények nélkül érnek véget.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Ma a társadalom jelentős része gyakorlatilag valódi felemelkedés és életesélyek nélkül, napról-napra tengődik, mert sem gazdasági, sem szellemi, sem kulturális felemelkedésében nem bízhat, s valódi és azonnali gyökeres társadalmi reformok nélkül még arra sincs esélye, hogy legalább egy európai szinten szegényesnek mondható életszínvonalon éljen. Az országot tömegével hagyják el a zömmel szakképzett fiatalok, akik a jelenlegi közállapotok mellett nem látnak esélyt egy tisztességes életre. A szomorú az, hogy erre a veszélyre már az uniós csatlakozás előtt többen is figyelmeztettek. A pártok által oly sokat hangoztatott uniós polgárrá válásnak, jóléti társadalom kialakulásának, vagy akár csak a bérfelzárkóztatásnak nyoma nincs az elmúlt 20 évben, miközben a társadalom jelentős csoportjai a gazdaság versenyképességének és hatékonyságának érdekében szinte elviselhetetlen mértékű áldozatokat hoznak évtizedek óta. Miközben a magyar gazdaság hatékonysága az európai átlag 65-70 %-a körül jár, a magyar nettó bérek alig érik el az európai nettó átlagbérek 15-20 %-át. Ez így nem mehet tovább!</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Az egyes személyek és érdekcsoportok meghökkentően gyors és hihetetlen mértékű, gyakran jogilag is kifogásolható vagyonosodása és a társadalom nagy részének kilátástalan szegénysége és nyomorúsága között húzódó szakadék mára szétrombolta a társadalom szövetét. A hatalmi csoportok gátlástalansága talán soha nem gyógyuló törésvonalakat idézett elő, eltűnőben van a szakmaiság, a hozzáértés, a közösségi gondolkodás, a társadalmi párbeszéd és megszűnt a társadalmi szolidaritás. A társadalom jelentős csoportjai -politikai megfontolásból – egyszeri 300 Ft-os vizitdíjat nem vállalnak, miközben havonta több ezret veszítenek pl. az adójóváírások eltörlésén. A politikai oldalak szekértáborokba vonultak és képtelenek bármilyen, akár a legminimálisabb közmegegyezésre is.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Az elmúlt 20 év politikusai egymást felülmúlva zengték dicsőségüket a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási adatok alapján. A valóság ezzel szemben az, hogy a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes aránya kb. 15 %-al kevesebb, mint más európai országokban. Közel 1 millió polgártársunk gyakorlatilag „eltűnt” a társadalmi programok tervezésének látóköréből. A gazdasági növekedés még oly rövid időszakai ellenére a foglalkoztatottság alig bővült, egyedül a közszférában foglalkoztatottak száma nőtt jelentősen, mintegy 800.000 főre (Ausztriában ez a szám kevesebb, mint 300.000), ennek ellenére az elmúlt 20 évben drasztikusan leromlottak egyes közszolgáltatások. Különösen súlyos a helyzet az egészségügy, a szociális ellátások, az oktatás, a szakképzés területén. Nem büszkélkedhet a tömegközlekedés sem. Évről évre egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy ezen szolgáltatásokat akárcsak egy elfogadható szinten is igénybe vegyék. A közszolgáltatások és a jóléti rendszer igen súlyos, nyugodtan kimondhatjuk, válságos helyzetben van. Sem a személyi változások, sem az intézményfinanszírozás jelenlegi rendszere nem jelent kiutat, a rendszer gyökeres átalakítása van szükség immáron 20 éve. Nem azért mert az IMF vagy az EU időnként kéri, önmagunk miatt!</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A magyar társadalom elmúlt 20 éve sajnálatos módon nem a társadalmi jólét kiteljesedésének és felemelkedésének realitása. Az elmúlt 20 év legnagyobb tapasztalata, hogy a gazdasági növekedés, a globalizációs folyamatokhoz történő csatlakozás, sőt az uniós tagság sem fogja önmagában megoldani a társadalmi egyenlőtlenségek, a regionális különbségek és a társadalom polarizálódásának problémáját. A szegénység leküzdése, a foglalkoztatottság növelése, a kis-és középvállalkozások megerősítése, egy élhető ország megteremtése, végső soron a demokrácia kiteljesítése csak közös erőfeszítések mentén lehetséges. A politikai hatalom legfontosabb feladata az egyének és a közösségek megerősítése azáltal, hogy a döntés joga és felelőssége mellé az anyagi forrásokat is biztosítja. Csak egy erős érdekérvényesítő képességű, kreatív, önmagát megszervezni képes közösség képes a globalizációs versenyben megmaradni.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A társadalmi egyenlőtlenségek mértékét a lehető legradikálisabban csökkenteni kell. Az ezzel kapcsolatos politikai, társadalmi, jogi és gazdasági lépéseket haladéktalanul meg kell tenni. Olyan adórendszert kell kialakítani, amely lehető legjobban szolgálja a versenyegyenlőséget és elsősorban a fogyasztáson keresztül érvényesíti az állam gazdasági szabályozó szerepét. Azonnali hatállyal meg kell kezdeni a társadalmi infrastruktúra működőképességének helyreállítását, különösen az egészségügyi, az oktatási és a közlekedési rendszer tekintetében. Ezen rendszereknek a társadalom valamennyi tagja számára elérhetőnek és emberhez méltó színvonalúnak kell lennie. Ha a társadalmi infrastruktúra nem teszi lehetővé önmagunk reprodukálását, ha a gazdaságot körbevevő feltételek nem európai szintűek, akkor a befektetők elkerülik hazánkat és továbbra is a periféria egyik állama maradunk.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">A piacgazdaság természetesen nem működhet szabadjára engedve. A piaci verseny szabadsága sok mindent képes megteremteni, kivéve önmaga szabályozását. E tekintetben az elmúlt 20 év piaci versenye sokkal inkább rablógazdálkodásnak tűnik, mint a társadalom érdekeit (is) szolgáló szabályozott és társadalmilag ellenőrzött működésnek. A jelenleginél sokkal hatékonyabb állami, helyi és nemzetközi ellenőrzésre van szükség a gazdaság működése felett. Ennek nem valamiféle „államosítás” az eszköze, hanem hatékony és átgondolt szabályozórendszer, megfelelő pénzügyi és jogi környezet és mindezeket érvényesíteni tudó és érvényesíteni akaró erős közösségek. A politika egyik legfontosabb feladata tehát a helyi közösségek és régiók megerősítése. Az eddiginél sokkal nagyobb döntési jogot (és ehhez szükséges fejlesztési forrásokat) kell adni az önkormányzatoknak és a régióknak, hogy közvetlen környezetük gazdasági és társadalmi életét a saját igényeiknek leginkább megfelelő módon irányíthassák. A gazdaságpolitikai döntésekbe való nagyobb beleszólás egyben nagyobb beleszólást jelent az adott közösség társadalmi, kulturális és természeti környezetének alakításába is. Ez a demokrácia lényege.</p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm"> </p> <p align="JUSTIFY" style="margin-bottom: 0cm">Az EU szükségszerűen korlátozza az egyes országok gazdasági szuverenitását. Mindazon intézkedések, melyek a csatlakozás előtt még önállóan megtehetőek lettek volna, mára sokszor igényelnek egyeztetést az EU-n belül. A szuverenitás azonban, a ma oly sokszor hangoztatokkal ellentétben nem veszett el, azt csak a lehető legkisebb mértékben, nemzeti érdekeink mindenkori szem előtt tartásával kell látszólag feladni. Az igazi bölcsesség annak felismerése, hogy a kooperáció, a kompromisszumok keresése valójában nem gyengíti, hanem erősíti az azt létrehozókat és éppen a kompromisszumok, a közös megoldások keresése révén válunk önállóvá, erőssé és egy közösség megbecsült tagjává.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2Fprogram_i_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2Fprogram_i_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2012%2F01%2F13%2Fprogram_i_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Program I. rész"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://drszegedilaszlo.blog.hu/2012/01/13/program_i_resz#comments"><img class="item_ctp" src="https://drszegedilaszlo.blog.hu/rss/image/post/id/3542700" border="0" /></a><br /></p>
politika
választás
gazdaság
történelem
társadalom
önkormányzat
foglalkoztatás
régió
0
Dr.Szegedi László
https://drszegedilaszlo.blog.hu
https://drszegedilaszlo.blog.hu/2011/12/19/2_deja_vu
2. Deja vu
2011-12-19T11:21:42+01:00
2011-12-19T11:21:42+01:00
dr.laszlo.szegedi
https://blog.hu/user/569974
<p> Azt mondják, a történelem ismétli önmagát. </p><p>1848 tavasza, forradalom Pesten; 1848-49, szabadságharc; 1867, kiegyezés.</p><p>Ezeket a számokat még a leggyengébb képességű tanulók is ismerik. A szabadságharc elbukása és a kiegyezés közötti nyomorúságos és apátiával teli közel 20 évről azonban még a legfelkészültebbek se tudnak nagyon sokat, illetve hajlamosak azt elfelejteni. Diktatúra, provizórium, Teleki öngyilkossága, a "Cassandra levél". Sokak számára ezek nem sokat jelentenek. Talán pont azért, mert Deák Ferenc személyisége és a neki tulajdonított kiegyezés, még inkább az azt követő gyors polgári fejlődés szinte mindent felülír és elhomályosít. Tagadhatatlan, hogy a kiegyezés -hibáival együtt- a magyar történelemben példátlanul gyors és példátlanul hosszú fellendülést eredményezett, mind a gazdaságban, mind pedig a társadalom egészében. Nem lehet tudni, nem tudhatjuk, hogy a Haza Bölcse előre látta, vagy csak remélte ezeket. Tény azonban, hogy megfontoltsága és realista mentalitása egy valóban sikeres korszakot eredményezett.</p><p>Azt mondják, a történelem ismétli önmagát.</p><p>2010. tavasza, (fülke)forradalom; 2010-2011, (gazdasági)szabadságharc; 20??? kiegyezés(az IMF-el).</p><p>Kell-e vajon újabb 20 év egy új Deák Ferenc feltűnéséhez? </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F19%2F2_deja_vu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F19%2F2_deja_vu%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F19%2F2_deja_vu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=2. Deja vu"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://drszegedilaszlo.blog.hu/2011/12/19/2_deja_vu#comments"><img class="item_ctp" src="https://drszegedilaszlo.blog.hu/rss/image/post/id/3475183" border="0" /></a><br /></p>
politika
választás
gazdaság
fidesz
történelem
társadalom
1
2014-08-29 11:53:12
Dr.Szegedi László
https://drszegedilaszlo.blog.hu
https://drszegedilaszlo.blog.hu/2011/12/12/bevezeto_1967
Bevezető
2011-12-12T16:30:00+01:00
2011-12-12T16:30:00+01:00
dr.laszlo.szegedi
https://blog.hu/user/569974
<p> Tisztelt Olvasó!</p><p> </p><p>Itt állok, másként nem tehetek!</p><p>20 évet elvesztegettünk, nincs több időnk!</p><p>Blogom a társadalom, a politika, a gazdaság fő kérdéseivel kíván foglalkozni. Minden előzetes kritikát megelőzve: szükségképpen szubjektív módon. Ezzel együtt remélem, az eseményektől kellő távolságot tartva megjegyzéseim, meglátásaim talán az objektivitás követelményeinek is megfelelnek. A kimondott és leírt szavaknak súlya van. Őszintén remélem, az itt megjelenő posztok és kommentek nem lesznek teljesen súlytalanok.</p><p>Kommentelni lehet, de európai módon, mondhatni úgy, ahogy évek óta nem szokás.</p><p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F12%2Fbevezeto_1967%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F12%2Fbevezeto_1967%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F12%2Fbevezeto_1967%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bevezető"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://drszegedilaszlo.blog.hu/2011/12/12/bevezeto_1967#comments"><img class="item_ctp" src="https://drszegedilaszlo.blog.hu/rss/image/post/id/3458159" border="0" /></a><br /></p>
1
2014-08-29 11:51:29
Dr.Szegedi László
https://drszegedilaszlo.blog.hu
https://drszegedilaszlo.blog.hu/2011/12/12/1_nyilt_level_orban_viktorhoz
1. Nyílt levél Orbán Viktorhoz
2011-12-12T16:21:00+01:00
2011-12-12T16:21:00+01:00
dr.laszlo.szegedi
https://blog.hu/user/569974
<p>Az alábbiakban a 2011. november 24-én közzétett levelem teljes szövege olvasható. </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>Tisztelt Miniszterelnök Úr!</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"> </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Kedves Viktor!</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"> </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Rég beszélgettünk. </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Régen beszélgettünk. Volt egy álmunk egy élhetőbb kollégiumról, egy nagyobb tudást adó egyetemről, egy szabadabb országról. Sokszor és sokat vitatkoztunk,érveltünk, próbáltuk meggyőzni a másikat a saját gondolataink helyességéről, s ismertük el gyakran a másik álláspontját. Szántunk rá időt. Tudtuk és vallottuk, a demokrácia időigényes dolog. Mi, 64-en, hacsak egy kollégium keretein belül is, gyakoroltuk a demokráciát. Volt, hogy konszenzussal döntöttünk, volt, hogy szavaztunk, volt, hogy 2/3-al győzött az egyik álláspont, de konszenzusoktól, szavazati arányoktól és korábbi álláspontoktól függetlenül együtt buliztunk, együtt kergettük a labdát a kolesz focipályáján. Tiszteltük a másikat. Vitáktól és véleménykülönbségektől és szimpátiától függetlenül tudtuk, a kolesz mindannyiunk otthona, nem létezik másik „otthon” egyikünk számára sem.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mindezeket csak azért idézem fel, mert bár több, mint 25 év telt el azóta, az őszi ülésszak első napján felidézted ezt az időszakot. Szívből örülök neki, hogy még nem felejtetted el ezeket az eszméket. Ugyanakkor azt is mondtad, hogy ne a szavaid, hanem a tetteid alapján ítéljünk meg. Mit is mondhatnék, a tetteid igencsak távol állnak ezektől az elvektől. Ennek fényében pedig hamisan csengtek szavaid, amikor a munka becsületéről, a tisztességen dolgozók lehetőségeiről szóltál, nem is beszélve a kéz kezet mos időszak lezárásáról. Nem tudom mi volt a célod a beszéddel, de sikeresen keltetted egy olyan politikus látszatát, akinek vagy fogalma nincs arról, mi zajlik ebben az országban, vagy cinikusan lenézi saját polgárait. Ezzel együtt inkább arra voksolnék, hogy az eltelt években ugyanolyan politikussá váltál, mint a többiek. Kár, mert a képességeid alapján lehettél volna az, ami Gyurcsány Ferenc csak szeretett volna lenni: államférfi. A nagy álom neki sem sikerült, s lássuk be, neked sem. Amíg azonban nála inkább a képességekkel volt baj, nálad sokkal inkább valami mással. Valahogy nem sikerült túllépned az „ostromlott erőd” gondolkodáson, megmaradt az, amit Kéri Laci a szakkoli megalapításakor bolsevik mentalitásnak nevezett. Ugyanaz a történet játszódott le most is, mint akkor: hangzatos nyilatkozatok, kardcsörtetés, majd mi megmutatjuk, mi sokkal jobban tudjuk és sokkal jobban fogjuk csinálni. Most pedig NER, NENYI, új alkotmány, unortodox gazdaságpolitika... és hajmeresztő személyi kinevezések. Kinevezed belügyminiszternek azt az embert, aki egyetértett a 2006. októberi rendőri fellépéssel, köztársasági elnökké teszel egy olyan figurát, akit valamennyien -Te is – mélyen megvetettünk a szakkoliban. </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Azt mondtad, munkára épülő társadalmat szeretnél építeni, de a főváros közlekedési rendszerének feje egy olyan ember, akinél még a legfiatalabb metrókocsik is idősebbek, operatív vezetői tapasztalata pedig nagyjából zéró. Hol is tart ma a BKV? Állami vállalatok vezetői pozícióiban jelentek meg olyan figurák, akiknek köze nem volt ahhoz a szakmához, s ha esetleg még vállalhatatlanokká váltak, maradtak valami átcímkézett pozícióban. Miért kell szakmailag alkalmatlan, kétes előéletű embereket tanácsadóként alkalmazni pl. a MÁV-nál? Barátja egy bankárnak, aki a tervezett közösségi közlekedési holding vezetője lesz? Vállalhatatlan figurák helyett szivesebben látnánk valamiféle koncepciót tőle, hiszen az – mint azt egy nyilatkozatodban kritikaként mondtad – nincs. Nem kellene elgondolkodni, ha egy évi kormányzás után azt kell mondanod, hogy „a kollegáid még nem tudtak semmilyen használható koncepciót bemutatni”. Ha munka alapú társadalmat építünk, akkor ők már mind repültek, nem? Miért kérem ezeket számon rajtad? Egyszerű oka van: akárhogy is forgatom a közöttünk létrejött szerződést – mert azt mondtad, hogy szerződés jött létre közted (a miniszterelnök) és köztem (az állampolgár) között – sehol nem találom, még az apróbetűs részekben sem, hogy én, a választópolgár valaha is hozzájárultam volna ahhoz, hogy pályázat és szakmai hozzáértés nélkül bárki is a köz pénzéből fizetve legyen. Miben különbözik ez a korábban és jelenleg is, nap, mint nap oly sokszor és joggal kifogásolt fiktív megbízási, tanácsadói szerződésektől, ál-foglalkoztatásoktól?</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"> </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ettől persze még elcsikorogna az államgépezet, van nem európai élet is, de van itt apró probléma. Ezt pedig utolsó esélynek hívják. Kövér Laci lényegében helyesen mutatott rá arra, hogy a jelenlegi Fidesz kormány Magyarország utolsó esélye, hogy felzárkózzon Európa boldogabbik feléhez. A Sors kegyes volt hozzád. Szokatlan mértékű hatalmat kaptál tőle, bár semmit nem tettél érte. Mert valljuk be, szó nincs itt „történelmi győzelemről”, jókor voltál jó helyen és számottevő versenytársak nélkül. A lehetőség tehát adott, s mint azt az előbb már idéztem, ez az utolsó esély. Persze nem a Fidesz, hanem az időszak. 2010-2014. Ha más pártok nyertek volna, akkor most ők lennének az utolsó esély, de ti nyertetek, s ennek felelősségét a miniszterelnöki beiktatásodkor el is mondtad. Csak azok a fránya szavaid, hogy a tetteidet nézzük...</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Nem mondom, hogy az eltelt egy év úgy rossz, ahogy van. Vannak kifejezetten jó lépések, pl. az egykulcsos adó, a nyugdíjpénzek visszaterelése a költségvetésbe (most sokan biztos követ keresnek, hogy hozzám vágják). De, mint a legtöbb ilyen lépés ezek is felemásra sikeredtek. Az egykulcsos adó a költségvetés bevételének drasztikusan csökkentésén túl semmire nem jó, ha nem párosul vagyonadóval. Ez a lépés elmaradt, pedig az adózás elől eltitkolt jövedelmek megadóztatására szinte az egyetlen hatékony eszköz lenne. Jelenleg gyakorlatilag adókedvezményt adtatok annak a rétegnek, amely réteg az adóelkerülésben is vezető szerepet játszik. A magánnyugdíjak visszaterelése pedig csak akkor értelmes, ha egyrészt bevezetésre kerül az egyéni számlát a teljes rendszerben, másrészt koncepcionális nyugdíjreform követi. Ez teljes egészében elmaradt, ma más a szavak szintjén sincs szó róla. Azt pedig már csak halkan jegyzem meg, hogy amennyiben a „rosszul gazdálkodó” magánpénztárak reálhozamot fizettek a tagoknak, akkor én (és még pár százezren) miért is nem kapok reálhozamot a „jól gazdálkodó” államtól? Az én nyugdíjjárulékom kevesebbet, még egy elkülönített névre szóló számlát sem ér? Persze nehéz hitelesen képviselni az egész visszaterelési folyamatot, ha az egész azzal a lázári felvetéssel indul, hogy „az MSZP 1997-ben olyan rendszert fogadott el, …” Igen, az elfogadott rendszer közel 3000 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen, de talán ha az 1998-2002 közötti kormány miniszterelnöke, gazdasági és pénzügyminisztere teszi a dolgát és odafigyel, megakadályozhatta volna mindezt. </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">S itt jutottunk el a jelen helyzethez: jól-rosszul felismert problémák, hevenyészve összedobott megoldások és a feladatra legtöbbször alkalmatlan személyek. Elképesztő a szakmaiság szinte teljes hiánya a kormányzás eltelt egy évéből. Pl. az önkormányzatok eladósodottságát felismerni nem nagy kunszt, nagyjából az emberek 100 %-a látja, érzi. A megoldás megtalálása lenne a feladat, de a választott megoldás (kormánybiztosok, feladatok államosítása, centralizálás, s ehhez logikusan kapcsolódó további forrásmegvonás) nem a helyes út. Ez csak azt jelzi, hogy számodra már nemcsak az önállóság, hanem annak látszata sem fontos. Ne érts félre, nem csak én látom így. Szavazóid, szimpatizánsaid, sőt gyakran aktivistáid és pártod tagjai panaszkodnak nekem, hogy mennyire nem így kellene csinálni. Egy aktivistád panaszkodott az év elején, hogy nagyívben el lettek felejtve, gyakorlatilag mindenki bevonult a közigazgatásba és állami cégekhez, megszűnt a pártélet. Nem vagyok a pártod tagja, így közvetlenül nem érint, de ez is az egyik lehetséges oka annak, hogy a mindennapi élettől teljesen elszakadtatok. Tudod, Viktor, a segélyből élők nem a Bermudákra járnak a segélyből és nem lustaságból, vagy a gigantikus pénzek miatt nem mennek dolgozni, hanem azért mert nincs munka! Attól, hogy felajánlod a magyar munkaerőt, mert az képzett, szorgalmas és olcsó, még nem lesz munkahely. A közmunkaprogram meg egyenesen nevetséges. Attól mert több tízezer rabszolgát dolgoztatnál éhbérért, még nem leszel államférfi, csak egy modern kori fáraó. Az egyik legsarkosabb véleményt az stabil szavazód így fogalmazta meg: „Én nem tudom, mit csinál ez a Viktor. Amikor először volt kormányon mindent jól csinált most meg csak hülyeségeket csinál és mindent elront”. Mit mondhatnék erre? Pártod tagjainak azt, hogy ne nekem mondják.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ami pedig az egyéb megoldási javaslatokat, eltérő gazdaságpolitikát, más jövőképet illeti, nem igaz, hogy csak ti rendelkeztek vele. Ezzel persze nem azt állítom, hogy pl. az MSZP bármiféle előremutató elképzeléssel rendelkezne. Amúgy is visszatetsző, hogy az országot úgy ott hagyták, mint eb a Szaharát, s most ujjal mutogatnak a másikra (meg persze a sajtó kezükben levő része is mantrázza az „okosságokat”). Tény, hogy van néhány jó elképzelésük, de állampolgárként valahogy jobban tudnék örülni, ha 8 évi kormányzásuk alatt csinálták volna meg, mindazt, amit javasolnak, s nem tegnap délután fél ötkor jut eszükbe a tutifrankó. </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A matolcsyzmus halott, kb. tavaly szeptember óta. Az egykulcsos adó hatása a 300.000,- Ft alatti jövedelmekre előre látható és kiszámítható volt, pusztán azért mert az MSZP üvöltött a leghangosabban, még oda kellett volna figyelni. Az, hogy az ellenzéki pártok nem tudnak normális alternatívát felmutatni, nem csökkenti a felelősségedet a kialakult helyzetért. Tényleg csak néhány közgazdasági alapművet kellene elolvasni, hogy megértsd. Jogászként persze viszolyog az ember a közgazdaságtantól, de politikusként nem teheti (nem tehetné meg), hogy ne legyen legalább valami alapszintű ismerete. Mondjuk legyen tisztába néhány számmal.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">~ 135000. Ennyi adózó jövedelme haladja meg a havi 400.000 bruttót. Ez az összes adózó alig 3 %-a. nagyjából nekik született az összes eddigi adómódosítás. Ennyi ember viszont biztosan nem indít be pótlólagos fogyasztást és ezzel gazdasági fellendülést, sőt egyes adókedvezményeket még ők sem tudtak teljes egészében igénybe venni.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">~ 415000. A más beruházásokhoz nyújtott kedvezményeket figyelembe véve kb. ennyi új munkahelyet lehet teremteni 500 milliárd Ft-al, ha azt nem MOL részvények vásárlására fordítja valaki. Ezért volt alapvetően hibás a részvényvásárlás (s nem az árfolyamváltozás (tegyük hozzá forint árfolyam) változás miatt). Mennyi új munkahely jött létre ebből a pénzből, talán kettő (egy-egy igazgató tanácsi és felügyelőbizottsági hely)?</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">3000.000.000.000. Háromezer milliárd forint. A fentebb említett összeget részvényvásárlás helyett önrészként felhasználva uniós fejlesztéseknél kb. ekkora uniós támogatási összeget lehetne gazdaságfejlesztésre használni. A példa kedvéért, ekkora összeg elég lenne az ország teljes vasúti hálózatának korszerűsítésére. </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A matolcsyzmus persze ez év szeptemberében is újra bukott, de ezúttal vele buktál te is. 5 (öt!) hét alatt kiderült, hogy a program tarthatatlan, amit megpróbáltatok elfedni „az euroválság újabb hulláma” fordulattal. Sírnivaló védekezés! Csak nem azt gondoltátok augusztusban, hogy Európa (és a világ) túl van rajta? Arra gondolni sem merek, hogy a „jobbkezed” nem képes 35 napnál előrébb látni. Ennél is elképesztőbb volt beszéded azon részlete, amely a gazdaságfejlesztési programot vette védelmébe. Döbbenetes volt hallgatni érvelésed, hogy Matolcsy György programja „egyszer már működött, működnie kell most is”. Igen, Viktor, működött, de teljesen más világgazdasági és magyar belső feltételek mellett. A világ túl volt az orosz válságon a dotkom lufi még nem durrant és itthon relatív stabil pénzügyi alapot teremtett a Bokros-csomag. 2010-ben ma egyetlen feltétel sem állt fenn! Nem kisebbítve a Bajnai-kormány erőfeszítéseit, de hol volt az a stabilitás 1998-hoz képest? Beszédedet hallgatva a lengyel tábornoki kar jutott eszembe, akik makacsul ragaszkodtak a korábban az orosz sztyeppéken bevált könnyűlovasság mellett, de 1939-ben tankok ellen kellett harcolni. Mantra szerűen ismételgetted, hogy működnie kell, működni fog. Úgy tűnik követőidnek immár csak ez maradt, hinni a csodában. Hit, illúziók nélkül -idézhetném Károlyi Mihály jelmondatát.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Attól, hogy az államférfivá lenni gyurcsányi álma neked sem jött össze, még nem kell elkeseredni. Jó politikus még lehet belőled, bár lassan talán azt kellene írnom: újra lehet belőled. Mert valahol már ezt az imázst is elvesztetted. Tagadhatatlanul fájdalmas látni, hogyan jutottál el a modernkori magyar történelem egyik legfelemelőbb és legszívszorítóbb beszédétől Nagy Imre temetésén az IMF-hez történő halk visszasompolygásig. Ezzel együtt, ezek ellenére még lehetsz jó, sőt kiváló politikusa ennek az országnak. Ehhez persze meg kell tenned néhány lépést: </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">El kell felejtened a 2/3-ad bűvöletét. Az a kétharmad soha nem is létezett. Olyan jogokat vindikáltatok magatoknak, melyekkel senki nem ruházott fel benneteket.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Vissza kell vonnod, vagy el sem kell kezdened néhány intézkedésedet. Nincs szükség az önkormányzatok hatalmának drasztikus csökkentésére (sőt, növelni kellene a szerepüket). </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A választójogi törvény méltatlan egy olyan emberhez, aki hajdan Bibó István nevéért és eszméiért küzdött.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">El kell halasztani vagy vissza kell vonni az új alkotmány bevezetését, bár talán a legjobb megoldás egy olyan alkotmányozó bizottság felállítása lenne, melyben mind az öt (hat?) jelenlegi parlamenti párt delegálhatna képviselőket, paritásos alapon, a frakció létszámától függetlenül. </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Lényegi személyi konzekvenciák, melynek első lépéseként Matolcsy Györgynek távoznia kell. A személyi változások már csak azért is fontosak, mert rajtuk keresztül te ítéltetsz meg. Egy ennyire centralizált pártban, ahol még tüsszenteni sem mernek az engedélyed nélkül, még egy osztályvezető kinevezését is rajtad kérik számon. Ez persze nem fair, de te is ismered a mondást: „Akinek ilyen frakcióvezetője van, az annyit is ér.”</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Lehetne, de nem sorolom tovább, csak egyetlen dolgot említenék még: a mentalitás. Milliónyi ember él ebben az országban, aki lojális. Nem hozzád, nem a pártodhoz. de ez nem jelenti azt a mostanában felettébb kedvelt gondolatot, hogy „aki nem fogadja el ezt vagy azt, az Gyurcsány Ferenccel (az MSZP-vel, akárkivel) van…” Ezek az emberek az országhoz lojálisak. Itt születtek, élnek, itt nevelik gyermekeiket, itt építik mindazt, amit hazának szokás nevezni. Minden egyes politikai kinevezéssel, minden egyes megalapozatlan döntéssel ezeket az embereket árulod el, ezeket az embereket veszed semmibe. Ha úgy tetszik a hazát árulod el minden egyes nem szakmai alapon meghozott döntésben. Sokan felkapják most a fejüket –végül is ez egy nyílt levél -, de én ezt, morális értelemben hazaárulásnak tartom.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mondhatnád persze, hogy a partvonalon kívülről könnyű beszélni, stb.stb. Nos, elindítok egy blogot, ahol közzéteszek egy többé kevésbé komplett társadalmi, gazdasági és politikai programot. A program egy eltérő utat vázol fel, amit lehet kritizálni, lehet vitatni. Két dologban biztosan különbözni fog az általatok járt úttól: centralizált-etatista minta helyett egy plurális, decentralizált modellben gondolkodik; koherens egész lesz. Úgy kb. 2 hét elegendő idő lesz arra, hogy közzétegyem és bárki megismerhesse. Ezt követően hajlandó vagyok egy vitára kiállni veled, bármelyik minisztereddel, tanácsadóddal. De jöhettek egyszerre is, én egyedül leszek. Demokrata vagyok, nem félek mások gondolataitól, s nem félek vitázni velük. Gondolom, remélem, te sem félsz.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Beszélgessünk.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Régen beszélgettünk.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"> </p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"> Baráti üdvözlettel, </p>
<p><span style="font-size: 11pt;"> dr. Szegedi László</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F12%2F1_nyilt_level_orban_viktorhoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F12%2F1_nyilt_level_orban_viktorhoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdrszegedilaszlo.blog.hu%2F2011%2F12%2F12%2F1_nyilt_level_orban_viktorhoz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=1. Nyílt levél Orbán Viktorhoz"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://drszegedilaszlo.blog.hu/2011/12/12/1_nyilt_level_orban_viktorhoz#comments"><img class="item_ctp" src="https://drszegedilaszlo.blog.hu/rss/image/post/id/3458142" border="0" /></a><br /></p>
politika
választás
orbán
fidesz
önkormányzat
1
2014-08-29 11:51:27
Dr.Szegedi László
https://drszegedilaszlo.blog.hu